Üljetek le és attól függően, hogy mennyi időtök van határozzátok el, hogy öt, tíz vagy tizenöt percig fogjátok fejenként végezni a gyakorlatot. Figyeljétek az időt, esetleg állítsatok be egy órát. Először egyikőtök mondja el ami benne van, amit érez, ami foglalkoztatja. Ha nincs már mit mondanod akkor is maradj szemkontaktusban a társaddal amíg lejár a megbeszélt idő. Ez a te tered, használd úgy, ahogy neked a legjobban esik. Te, aki hallgatsz ne reagálj, ne szakítsd félbe a másikat, akkor sem, ha esetleg téged kritizál, csak legyél jelen a társad számára és miközben ő beszél figyeld meg az érzéseidet, de ne reflektálj, ne kommentálj, ne bólogass, csak hallgasd meg, maradj végig csöndben és tarts vele szemkontaktust. Aztán cseréljetek. A legvégén megbeszélhetitek a tapasztalataitokat.

 

Ha egyedül csinálod a gyakorlatot ülj le a tükör elé és miközben a saját szemedbe nézel kezdd el szavakba önteni amit pillanatnyilag érzel és gondolsz. Fejezd ki magad, hangosan mondd ki, ami benned van. Adj magadnak erre a gyakorlatra minimum tíz percet és csak figyelj. Ha jobban esik akár csöndben is nézheted a tükörképedet miközben megfigyeled az érzéseidet.